Sífutás története

Ősi sík

A sítörténet kutatói szerint már legalább hatezer éve megjelent a sí ősi formája. A sí norvég szó, eredetileg fahasábot, átvitt értelemben pedig hótalpat, hókorcsolyát jelentett. Eredetileg arra szolgált, hogy az ember ne süppedjen a hóba. Ebből a közlekedési eszközből alakult ki a múlt század második felében a sítalp mai formája és szerkezete, amely így alkalmas eszköze lett az egyik legszebb, legegészségesebb és legnépszerűbb téli sportnak, a sífutásnak is.

Az első síversenyt a XVIII. században rendezték meg. A századfordulótól a II. Világháborúig szédületes karriert futott be a síelés, de a száz éve még "lábszánkázás"-nak nevezett hóbort talán még a korábbiaknál is látványosabb fejlődésen ment át az elmúlt húsz-huszonöt évben. A sísportok közül manapság a sífutás népszerűsége nő a leglátványosabban. Ennek okai, az egészség megőrzésének növekvő igényén túl, hogy könnyen elsajátítható és télen a természetben élvezhető ez a szabadidő sport.

Sífutó vadászok